2019 legnépszerűbb művészei példátlan számú látogatót vonzottak a múzeumokba, élénk vitákat indítottak, Instagram trendeket teremtettek és nem utolsósorban eladási rekordokat is döntöttek. Ezek a művészek munkáik erejével mutatják meg korunk megosztó folyamatait, legyen szó innovatív digitális technológiáról vagy továbbfejlesztett hagyományos technikákról.
Kara Walker
1969, Stockton California, jelenleg New Yorkban él és dolgozik
Kara Walker nem szokott csalódást okozni, amikor nagyszabású megbízásokról van szó. Idei legkiemelkedőbb projektje a Fons Americanus volt, amely a 2019 Hyundai Commission keretei között valósult meg. Az alkotást az őszi Frieze művészeti vásár alkalmával avatták fel és 2020 tavaszáig tekinthető meg a Tate Modern Turbine Hall-ban. A Victoria Memorial mintájára tervezett monumentális szökőkút a transzatlanti rabszolgakereskedelem borzalmainak és a hátrahagyott rasszizmusnak állít emléket. „A munkám mindig egyfajta időgép, ami a múltban kutatva próbálja megérteni a jelenünket.” állította Kara Walker saját művészetéről.
Olafur Eliasson
1967, Koppenhága, Dánia, jelenleg Koppenhágában és Berlinben él és dolgozik
Eliasson In real life című blockbuster kiállítása a Tate Modernben, júliusi megnyitója óta napi 2500 látogatót fogadott. Zárása után, januártól a tárlat a bilbaói Guggenheimbe költözik. A 2019-es ENSZ Klímacsúcs ideje alatt Olafur Eliassont választották az ENSZ jószolgálati nagykövetévé. Eliasson művészetének sokszor központi témája a környezet és a klímaváltozás. Új pozíciójában nem csak a természet értékeiért áll majd ki, de az ENSZ Fenntartható Fejlődéssel kapcsolatos céljait is képviselni fogja.
Abu Hamdan / Cammock / Murillo / Shani
Egyesült Királyság, 2019
A 2019-es Turner Prize döntős művészei (Lawrence Abu Hamdan, Helen Cammock, Oscar Murillo és Tai Shani) rendhagyó akcióba fogtak. A díjátadó előtt kollektívájuk felszólította a zsűrit arra, hogy idén ne válasszanak nyertest. „Amikor a politikai és egyéb problémák ennyire megosztó tényezőként szerepelnek a társadalmak és közösségek életében – akár Angliában vagy a világ egyéb részein – mi szeretnénk a Turner Prize alkalmából kifejezni összetartozásunkat, sokféleségünket, és szolidaritásunkat művészeti, és társadalmi szinten.” – írták levelükben. A zsűri egyöntetűen támogatta a művészek kezdeményezését.
Hilma af Klint
1862, Stockholm, Svédország – 1944, Djursholm, Svédország
2019-ben a huszadik század első felében alkotó svéd művésznő kiállítása látogatási rekordokat döntött a Guggenheimben. Több, mint hatszázezren voltak kiváncsiak a Hilma af Klint: Paintings for the Future című tárlatra. Hilma af Klint képei a nyugati absztrakt festészet első alkotásai között szerepelnek. A művész eredetileg azért festett, hogy alkotásain keresztül egy „felsőbb erővel” léphessen kapcsolatba. Feminin szimbólumokban és lágy pasztell árnyalatokban gazdag festményei a lehető legjobb kiállítóhelyre kerültek Frank Lloyd Wright körkörös tereiben. Annak ellenére, hogy af Klint 1944-ben halt meg, még sokáig viszonylag ismeretlen maradt. Mindaddig, míg a Los Angeles County Museum of Art be nem válogatta festményeit egy csoportos kiállításba. A Guggenheim az Egyesült Államokban elsőként szervezett önálló tárlatot a művésznőnek és a kiállítás elsöprő sikere bebizonyította, hogy a közönség kíváncsi a múlt század női művészeire.
Arthur Jafa
1960, Tupelo, Missisipi, jelenleg Los Angelesben él és dolgozik
Arthur Jafa vitte haza idén a Velencei Biennálé arany oroszlánját, amit a The White Album (2018) című filmjével éremelt ki, amely nem mellesleg a „May You Live in Interesting Times” központi kiállításon is kulcsszerepet játszott. „Egyre komplexebben szeretném bemutatni a különféle dolgokhoz kötődő kapcsolatomat, nem szeretném kijelenteni, hogy mi igaz, és mi hamis a „fehérséget” illetően. Nem érdekel az igaz-hamis, én a saját érzelmeimből indulok ki.” Jafa ezen kívül idén még magáénak tudhatott egy saját tárlatot a stockholmi Moderna Museet-ben és 2020-ban a dániai Louisiana Museum of Modern Art fogadja majd be alkotásait.
teamLab
Alapítva 2001, Tokió, jelenleg Tokió
A tokiói teamLab a kortárs művészet jelenének és jövőjének iskolapéldája. A tokiói kollektíva 2019-ben egy valóságos birodalmat épített fel. Népszerű múzeumuk kétmillió látogatót vonzott fennállásának első évében, ezzel kiérdemelte a leglátogatottabb „egy-művészes” múzeum címet. A csoport experimentális high-tech installációi fantasztikus tereket hoznak létre, amelyek a látványosságon túl a művészettörténet fontos momentumaira fókuszálnak. A teamLab installációit a végtelen találékonyság formálja egyedivé. A The Sculpture of Time Distortion in a Mirror (2019) például kizárólag a fény és köd segítségével teremt pszichedelikus környezetet, míg más alkotásaik applikációk segítségével hoznak létre gyerekbarát, játékos befogadói élményt.
Sterling Ruby
1972, Bitburg, Németország, jelenleg Los Angelesben él és dolgozik
Sterling Ruby idén sem untatta közönségét, hisz nem csak szobrokat, festményeket és kerámiákat készített, de egy új, Európára és Amerikára kiterjedő divatmárkát is indított S.R. STUDIO LA. CA. névre keresztelve. Ruby az évet februárban, a dallasi Nasher Sculpture Centerben bemutatott kiállításával kezdte, és még ugyanebben a hónapban a Desert X projekt keretében avatta fel óriási tűzpiros szobrát a Coachella Völgyben.
A S.R STUDIO LA. CA. elindításával Ruby divattervezés iránti elkötelezettségét emelte új szintre, úgy látszik nem hiába, mert a márkát mind a vásárlói, mind a szakmai közeg lelkesedéssel fogadta. A művész az év második felében sem vesztett lendületéből, hisz a Frieze London vásár alatt a Gagosian galéria kínálatában szerepeltek új festményei. Az évet novemberben az ICA Miami által szervezett első retrospektív kiállítás zárja Ruby számára.
Emily Kame Kngwarreye
1910, Soakage Bore, Ausztrália -1996, Alice Springs Ausztrália
A Gagosian Desert Painters of Australia című, kiállítása az ausztráliai őslakos közösségek rendkívüli absztrakt festészetére irányította a művészeti világ figyelmét. A kiállított művészek közül talán Emily Kame Kngwarreye volt a leginkább méltatott festő, aki pályája alatt organikusan szövődő absztrakt formákkal és életteli színekkel ruházta fel festővásznait. A Sotheby’s decemberben rendez aukciót, ahol Kngwarreye két festménye, az Untitled (1990) és a Summer Celebration (1991) is kiemelt tételként indul.
Rugilė Barzdžiukaitė, Vaiva Grainytė és Lina Lapelyté
1983, Kaunas, Litvánia, jelenleg Vinilus, Litvánia, jelenleg Londonban és Vinilusban él és dolgozik.
Rugilė Barzdžiukaitė, Vaiva Grainytė és Lina Lapelytė egy szokatlan operaművel rukkolt elő a Velencei Biennálé Litván pavilonja számára. A trió alkotása amellett, hogy gyorsan elterjedve nagy sikert aratott az interneten, a Biennálé Aranyoroszlánját is hazavihette. A Sun and Sea (Marina), 2019 a klímaváltozás feszültségében zajló hétköznapok korszellemét dolgozza fel fanyar humorral a zene, képző-, film- és színművészet lebilincselő keresztmetszeteként. A Litván pavilon előtt hosszú sorok vártak arra, hogy láthassák a mesterséges strandon napozva éneklő operaénekeseket.
Yayoi Kusama
1929, Matsumoto, Japán, jelenleg Tokióban él és dolgozik.
Yayoi Kusama 2019-ben is sikeres évet tudhat maga mögött. A Kusama által tervezett hőlégballon a Love Flies up to the Sky (2019) a Macy’s Thanksgiving Day Parade fénypontja volt. Novemberben nyílt kiállítása David Zwirner New York-i galériájában Everyday I Pray for Love címmel, melynek keretében létrejött egy teljesen új – Kusama védjegyévé vált – tükörszoba is. Az előző David Zwirner kiállítás 75.000 feletti látogatószámának tükrében jelenleg 100.000 látogatóra számítanak a szervezők. A művésznő nem csak a New York-i galéria húzóneve. Az ICA Bostonban Love is Calling (2013) című installációja jelenleg is megtekinthető, a Crystal Bridges Múzeumban pedig az Infinity Mirrored Room – My Heart is Dancing into the Universe (2018) került be az állandó kiállítás művei közé.
Cikkünk alapjául az Artsy összefoglalója szolgált.