The Sound of South America – Barrio Lindo interview

Agustín Rivaldo – vagyis Barrio Lindo – zenei producer, egyben a berlini székhelyű Shika Shika Collective alapító tagja. A kollektíva olyan zenészeknek, vizuális művészeknek és designereknek ad otthont, akiknek közös témája az “ősi” és a “kortárs” esztétika keveredése. Agustín több nemzetiségű családba született Argentínában, és a világ számtalan országában, több kontinensen is élt. Az őt ért hatások keveredése jól kivehető a zenéjében, amit februárban első alkalommal mutatott be a Dürerben a budapesti közönségnek a Totem Tribe jóvoltából. A fellépés előtt alkalmunk nyílt kifaggatni őt arról, hogy Latin-Amerika kortárs művészete, különösen a zene, miként fedezte fel és értelmezi újra az ősi kultúrák örökségét, ami – tegyük hozzá – az elmúlt években meghódította Európa országait is.

Agustín Rivaldo, alias Barrio Lindo, is a producer, co-founder of the Berlin-based Shika Shika Collective that brings together a range of musicians, visual artists and designers with a common interest in mixing the “ancestral” and the “contemporary”. Agustín was born in a mixed family in Argentina and lived in several countries and continents around the globe. Such mestizaje of influences characterises also his music that he presented for the first time in Dürer Kert Budapest in last February thanks to Totem Tribe. Before the show, we had the opportunity to ask him about his views on how the heritage of ancient cultures have been rediscovered and have being constantly reinterpreted in Latin-American contemporary arts, especially in music, that have conquered European countries in recent years.

Paula Duró: Semilla Amarilla

Barrio Lindo azt jelenti Kellemes Környék. Mit jelent számodra ez a név és hogyan lett ez a művészneved? Barrio Lindo means Nice Neighborhood. What does this mean for you? And how did you choose this as a pseudonym?

Barrio Lindo a neve a szülővárosom, Buenos Aires egyik külvárosi negyedének. Igazából nem túl szép hely, elég szegény környék. Ez igen megszokott Latin-Amerika szegény negyedeinél… gyönyörű név a legszegényebb környéknek. Nagyon tetszik a mögöttes poétika benne. 
Barrio Lindo is the name of a real neighborhood in the suburbs of my hometown, Buenos Aires. It is actually not really pretty and quite poor. But this is very normal in some humble hoods in Latin America… beautiful names for the poorest neighborhoods. I like the poetry behind that.

Elías Santis – Andromeda y Omnicordio – oil on canvas 160 x 210 cm, 2012

A zenéd – amit gyakran neveznek digitális folklórnak vagy organic sound-nak – ősi ritmusokhoz és hangzásokhoz nyúl vissza, mégis egy 21. századi perspesktívából közelít. Tradicionális latin-amerikai hangszereket is készítesz, amelyek feltűnnek az általad kreált zenei világban. Mi a zenéd üzenete?
Your music – often labeled as digital folklore or organic sound – goes back to rhythms and soundscapes of ancestral times, though approaching them from a 21st-century perspective. You even prepare traditional Latin-American musical instruments that appear in the tones you create. What is the message you aim to transmit with your music?

Nos, nem is az ősi hangzásvilág hatott rám a legerősebben… Jobban inspirálnak a 19. és a 20. század hagyományos zenéi. Nagyon izgalmasnak tartom, ahogy a régi hagyományok és az újraértelmezett európai zene keveredéséből létrejött a népzenénk. De az üzenet tényleg a tradicionális és a kortárs hangzás összekapcsolása. A zenei küldetésemnek a része, hogy egy másfajta zenei megközelítést vigyek a tánctérre… talán frissebb és szabadabb, mint más zenei stílusok. 
Well, the strongest influence doesn’t come from ancestral music…I’m feeling more inspired by the XIX and XX century traditional music. I find it really exciting how old traditions and European music interpretation together created our folklore. I think the message is still to connect the traditional with the contemporary sound. Part of my mission with this is to bring a different approach of music to the dancefloors …maybe fresher and freer than other electronic music genres.

Curiot: El Agua es Una, Querétaro, México 2018
VJ Suave – Festival de Luzes de São Paulo, 2018.

Művészeti ágtól függetlenül, szinte kézzelfogható ma Dél-Amerikában a művészi szándék, hogy modern, sőt futurisztikus köpönyeget kapjanak az emberiséggel egyidős ösztönök kifejeződései. Szerinted miért épp Dél-Amerikából származik ez a globális művészeti irányzat? 
The artistic intention to place age-old expressions of human instincts in a modern or even futuristic frame is something tangible across art branches in South-America today. Why do you think South-America is giving birth to this global arts tendency?

Latin-Amerika nagyon fiatal, még mindig küzd azért, hogy megértse saját magát és feldolgozza saját történelmét. A kultúra ezekben az országokban, különösen Argentínában, szinte globálisnak mondható: főleg dél-amerikai és európai gyökerekből táplálkozik, de erősen jelen vannak a közel-keleti és ázsiai kultúrák is. Ehhez hozzáadódik a mai politikai kontextus és a társadalmi-gazdasági válság, amely egyfajta ellenállásra készteti a művészeket. A rossz gazdasági körülmények miatt a latin-amerikai művészek folyton anyagi korlátokba ütköznek. De azt hiszem, ezt lehet pozitívan is értékelni, hiszen ettől mind a kreativitás, mind az átadott üzenet erősebbé válik. Úgy érzem, az utóbbi évtizedekben sokat erősödött a művészek közössége. 
I think Latin America is still very young and is still fighting to understand itself and to process its own history. Culture in these countries, in particular in Argentina, is global: it comes mainly from South American and European roots, but the Middle East and Asian influences are also strong. The political context and the socio-economic crises of today should be added up to this, which makes artists resist in different ways. Due to economic conditions, Latin American artists have material limitations all the time, but I think this can be taken in a very positive way because creativity and the message transmitted get stronger. I feel that in the last decades the artist community is getting stronger.

Hogyan találtál rá a hagyományos zenére, hogy aztán a saját kifejezésmódod szerint átalakítsd át?
Could you tell me your own example of how you found traditional music and transformed it into your own way of expression?

Talán egy jó példa erre a hagyományos hangszerek nem hagyományos módon történő megszólaltatása, ami mégis megidézi a tradicionális hangzás lelkét. Egy másik példa a szokásos 4/4-es ritmus helyett, más metrikák használata, amelyekre másképpen táncolnak az emberek.
Maybe one example is the use of traditional instruments in a non-traditional way that however brings the soul of the original sound. Another example is to use different metrics in music out of the classic 4/4 that makes people dance in a different way.

Az egymástól távol eső idősíkok keveredése a Shika Shika Collective (vagy egyéb kiadók, mint például a Frente Bolivarista vagy a ZZK Records) vonzáskörzetében alkotó zenészek munkáin túl, megjelenik olyan vizuális művészek alkotásaiban is, mint például a mexikói El Curiot, a perui El Decertor, vagy Paula Duró, illetve Alejandro Sorti Argentínából. Hogyan írnád le  köztük és a zenészek közötti kapcsolatot?
Beyond musical producers around the Shika Shika Collective (or labels as the Frente Bolivarista, the ZZK Records, just to mention a few), mixing elements from apparently distant time horizons appear in the work of visual artists as the Mexican El Curiot, the Peruvian El Decertor or Paula Duró and Alejandro Sordi from Argentina and so on. How would you describe the connection between these artists and music makers? 

Nagyon közel érzek magamhoz több olyan művészt is, akinek a megalkotott képzeletbeli világa kompatibilis ezzel a zenei irányzattal. Gyakran együttműködünk például Elías Santis-szal, Paula Duró-val, VJ Suave-vel vagy Clau Smith-szel… ez az együttműködés sokszor az album borító megtervezését jelenti, esetleg az élő vizualizációkkal kapcsolatos, de néha egyszerűen csak azért, mert egymással párhuzamosan fejlődő, de hasonló univerzumok részei vagyunk. Azt gondolom, hogy a latin identitásunknak fontos része, hogy kapcsolatot tartsunk a múlttal és inspirációt nyerjünk belőle, hogy ne felejtsük el, hogy hogyan nézett ki és miképpen hangzott a múltban a szülőföldünk.
I feel very connected with some artists who create imaginary scenarios compatible with this music movement. We frequently collaborate with artists like Elías Santis, Paula Duró, Vj Suave, Clau Smith… sometimes the collaborations come from the artworks or the live visuals or sometimes just for being part of a similar universe that develops in parallel. I think in our Latin identity it is very important for many of us to keep that connection and inspiration from the past to don’t forget how our land sounded and looked like.

Szólj hozzá!