The Perfect Object

Blog » The Perfect Object

Pál Bella: The Perfect Object
A kiállítás időtartama: 2022. október 21 – november 11.
Helyszín: Nagyházi Contemporary
Megnyitó beszéd / szöveg: Kollár Dalma Eszter
Kurátor: Takács Lívia
Fotó: Hegyháti Réka

Pál Bella tökéletes tárgyai kapcsán tulajdonképpen semmit sem lehet egyértelműen kijelenteni. A kettősség, jobban mondva a két véglet közötti egyensúlyozás az itt látható művek szinte minden aspektusában jelen van.
Elsődleges alkotóelemeik természetes anyagok: bőr, fa, üveg; azonban a művész minden ilyen anyagból az iparilag gyártott, vagy módosított verziót használja fel. Az irizáló üvegfelületekben, a neon- vagy épp metálszínű bőrdarabokban és a szögletes geometriai formákba kényszerített falécekben már meglehetősen nehéz a természet kézjegyét felismerni. Hasonlót állapíthatunk meg az objektek formavilágáról is. Ha rendelkezünk minimális ismeretekkel a kristályok szerkezetéről, akkor láthatjuk, hogy bár egyértelműen megidéződnek a kristályszerkezetek alapformái, jobbára fiktív, a természetben nem létező konstrukciókban találkozunk velük Bella üvegkristályainak esetében.
És ha már a formáknál tartunk: hiába a kiállításon is szereplő precíz tervrajzok sokasága és a pontos előkészítés, a tökéletességre törekvő kristályformákba a kivitelezéskor olykor-olykor hiba csúszik. Ezeket a hibákat azonban nem próbálja meg elrejteni a művész, sőt, kintsugi-szerűen a mű és az alkotási folyamat részének tekinti őket, apró emlékműveket állítva velük az emberi esendőségnek.
De miket is látunk valójában? Az üveg szerkezetek vakrámákra feszítve vajon szobrok vagy festmények? Objektként vagy képként értelmezzük őket? Szín- vagy formakompozíciókat látunk inkább?
Azok után, hogy rákérdeztünk, vajon természetes vagy mesterséges anyagokat használ-e Pál Bella, hogy szabályos kristályokat próbál-e létrehozni, vagy esetleges formarendszereket alkot, hogy tervezetten vagy véletlenül kerülnek-e hibák művei üvegfelületeibe és, hogy egyáltalán szobrokat, vagy inkább festményeket szemlélünk-e a Nagyházi Contemporary kiállítóterében, még azzal kapcsolatban is szándékosan elbizonytalanítanak bennünket ezek a rendkívül esztétikus tárgyak, hogy amit látunk, az design avagy képzőművészet. Persze ha ez utóbbira nem leljük a választ, érdemes megnézni az alkotási folyamatot, amely bár a Bellától megszokott, mesterembereket megszégyenítő technikusságot rejti, nem mentes a művészi kifejezésvágytól sem: a műcsoport minden darabja egy bizonyos érzelmet hivatott fizikai formába önteni, hogy aztán a befogadó dolga legyen felfejteni ezeket.
Hogy tetszik-e vagy sem, amit ma itt látunk, azt mindenki döntse el maga, az imént felsoroltak pedig pont tökéletesek így, eldöntetlenül.
A kiállítást megnyitom.

~ Kollár Dalma Eszter

Szólj hozzá!