Sport és művészet több szempontból is aktív interakcióban áll egymással, elég csak divatházak sportolók által inspirált kollekcióira, klubok vizuális arculataira vagy a design területén végbemenő kapcsolatokra gondolnunk.
A műgyűjtés nem tartozik azok közé a dolgok közé, amelyeket elsőként összefüggésbe szoktunk hozni a sporttal, annak ellenére, hogy számos közismert sportoló rendelkezik komoly műgyűjteménnyel. Közéjük tartozik például Jack McEnroe is, aki az amerikai tenisz egyik legfontosabb alakjaként jelentős gyűjteményt tudhat magáénak, amiben helyet kaptak többek között Jean-Michel Basquiat, Andy Warhol és Ed Ruscha alkotásai is.
Vagy David Beckham, aki feleségével együtt 2002 óta foglalkozik műgyűjtéssel. A Young British Artists aktív támogatóiként jelentős kollekciójuk van a csoport művészeinek munkáiból, vagyis Damien Hirst, Tracey Emin és Dinos Chapman alkotásaiból. Grant Hill is a műgyűjtő sportolók szokatlan példája, mivel meglepő módon az ő birtokában van a legértékesebb afrikai amerikai művészeti kollekció.
Az NBA-játékosoknál maradva meg kell említenünk az egyik legérdekesebb karakter, Amar’e Stoudemire nevét. A kosárlabda szupersztárja miami birtoka megvásárlása után kezdett műgyűjtésbe azzal a céllal, hogy hatalmas házát képzőművészettel díszítse. Egyre növekvő gyűjteményében a feltörekvő, fiatal művészek mellett olyan kanonizált művészek alkotásai is megjelennek, mint például Basquiat, Warhol vagy Hebru Brantley.
Stoudemire művészet iránti elköteleződése 24. születésnapján kezdődött, amikor egyik barátjától egy róla készült, életnagyságú festményt kapott ajándékba. A festményen a sportoló három kulcsfontosságú tárgyat tart a kezében: a Bibliát, egy menórát és – nem meglepő módon – egy kosárlabdát. A különleges meglepetés hatására kezdett komolyan foglalkozni a képzőművészettel. Első képét, ami egy Rob Pruitt-féle pandafestmény volt, 2012-ben vásárolta meg. A művésszel való kapcsolatteremtés természetesen nem a megszokott módon, egy galéria vagy stúdió falai között történt, hanem a sportoló egyik meccse után kezdődött.
„Sportolókként többet kellene foglalkoznunk a művészettel. Elképesztő házakat veszünk magunknak – díszítsük fel fantasztikus műalkotásokkal” – mondta Stoudemire az Artsy.net által készített interjúban.
A kosaras 2003-ban robbant be a köztudatba, amikor a sportág történetében először, még gimnazistaként elnyerte az NBA Rookie of the Year díjat. Azóta persze számos híres klub tagjaként megfordult a pályán, az évek alatt több jelentős elismerésben részesült. A sport és a műgyűjtés mellett számos más területen is kipróbálta magát: Rachel Roy designer segítségével alkotott női sportkollekciót, középiskolai tankönyvet írt és több helyen (színházban és moziban egyaránt) bemutatta színészi tehetségét is. Pályafutásának tizenharmadik évében az évenként 1,5 millió dolláros Miami Heat szerződések lehetővé tették számára azt, hogy felfogadjon egy kurátort, egy műgyűjtőt és egy művészeti tanácsadót, hogy professzionális segítséget nyújtsanak neki legújabb hobbijában.
Fontos kiegészítés a sportolóval kapcsolatban az, hogy háza díszítése és a műgyűjtés mellett fontos számára a fiatalok segítése és a társadalmi felelősségvállalás is. ’In The Paint’ című programjában feltörekvő alkotókat hoz össze hátrányos helyzetű gyerekekkel művészeti workshopok keretein belül, ezáltal növelve a két társadalmi csoport közötti interakciót. Ezeken a foglalkozásokon a kosárlabda és a képzőművészet érdekes keveréke érhető tetten: a fiatalok, amellett, hogy a híres sportolóval játszhatnak együtt, a művészettel is közvetlenebb kapcsolatba kerülhetnek. Ezzel a gesztussal, egyszerű pozitív képzettársítás segítségével – tényleges hatást érhet el a fiatalabb generáció körében.
Stoudemire csapattársait is arra bíztatja, hogy kezdjenek komoly műgyűjtésbe, fektessék hatalmas vagyonukat művészetbe, amivel nem utolsó sorban feltörekvő művészeket is támogathatnak. Ezzel az alternatív, poszt-NBA tervvel a sportágból kiöregedett kosarasoknak mutat új utat arra, hogy az edzőség, a sportkommentátorság vagy a kisvállalkozás mellett hogyan tudják vagyonukat és hírnevüket hasznosan és példamutatóan felhasználni. A játékos bevallása szerint a kitaposott utak és konvencionális életpályák mellett ideje egy olyan korszakba lépni, amikor a sztársportolók képzőművészetbe fektetik pénzüket, hogy fiatal és tehetséges művészek felkarolásával segíthessék hallatni azok értékes hangját.
A szociálisan elkötelezett, művészet helyzetén javítani vágyó sportolók következő példája LeBron James, aki a washingtoni Smithsonian National Museum of African American History and Culture (NMAAHC) intézményének a közelmúltban 2,5 millió dollárt adományozott. Ezzel a gesztussal elsősorban a Muhammad Ali emlékére létrehozott részleget kívánja támogatni, de egyértelműen példázza az NBA játékos művészet iránti érzékenységét is. A Muhammad Ali: A Force of Change címet viselő kiállítótér az ikonikus ökölvívó sporteszközei és pályafutása főbb eredményeinek bemutatása mellett a sportoló humanitárius és szociális aktivitására is nagyobb rálátást biztosít. Ali sportolóként szerzett népszerűségét az amerikai rasszizmus és a vietnámi háború elleni harcra éppúgy felhasználta, mint az iszlám hitre való figyelemfelkeltésre, aminek eredményeként élete a politika, a sport, az aktivizmus és szórakoztatás elegyétől lett felejthetetlen.
LeBron James nem az első afrikai-amerikai NBA játékos, aki a Smithsonian Intézetnek adományozott: idén augusztusban Michael Jordan 5 millió dollárt ajándékozott a múzeumnak, ezzel az ő nevéhez fűződik a sportolóktól eddig érkezett legnagyobb adomány.
Untsch Kata