Az elmúlt hetekben világszerte élénk kritika érte a Black Lives Matter mozgalommal és tüntetésekkel szolidaritást vállaló – vagy éppen hallgató – művészeti intézményeket. A művészeti világ lassú reakciójáról árulkodott, hogy sok galéria és múzeum csak a Blackout Tuesday alkalmából osztotta meg első közleményét, holott George Floyd meggyilkolása miatt már napok óta rég nem látott tömegek tüntettek Amerikában és világszerte. A szakmai és közösségi fórumok hamar nemtetszésüket fejezték ki többek közt a Getty vagy a British Museum üresnek vagy képmutatónak tetsző nyilatkozataival szemben.
A British Museum igazgatója, Hartwig Fischer nyílt levélben állt a Black Lives Matter mozgalom értékrendje mellé. Fischer szavait rövidesen felkapta és darabjaira szedte a Twitter, rávilágítva a gyűjtemény eredetének posztkolonialista problematikájára. Fischer nyilatkozata kínosnak hat, mivel a múzeum gyűjteményének jelentős részét az egykori gyarmatbirodalom országaiból elkobzott műtárgyak teszik ki. Amikor a ‘Benin Bronzok’ és a ‘Elgin-márványok’ visszaszolgáltatásáról folyó párbeszéd égetőbb, mint valaha, akkor különös, hogy ezt nem említi a British Museum. Annak ellenére, hogy Fischer ígéretet tett a kolonializmus történelmének folyamatos felülvizsgálatára és a gyűjtemény hátterének kritikus bemutatására, a jóvátétel lényegi elemeiről továbbra sem esett szó.



Ciraj Rassool, a University of Western Cape professzora szintén kifogásolta a nyilatkozat hitelességét.
„Nagyon furcsa szolidaritásról, diverzitásról, befogadásról és koloniális hagyatékokról beszélni anélkül, hogy tudatosítanánk a kolonializmus erőszakosságát és ennek a múzeumi gyűjteményekre gyakorolt hatását.”
Két éve a Black Panther című film “Museum Heist” jelenete a mainstream mozivásznon kérdőjelezte meg a volt gyarmattartó országok lopott műkincsek feletti tulajdonjogát. A filmben ábrázolt „Museum of Great Britain” a British Museum fiktív hasonmása, amelynek komoly problémát okoz szembenézni a saját történelmével. 2018-ban Nigéria felszólította a múzeumot a Benin Bronzok visszaszolgáltatására, melyeket 1897-ben brit katonák hurcoltak el. Két szobor sikeresen hazajutott 2014-ben, egy olyan férfi segítségével, akinek nagyapja angol katonaként szolgált Nigériában. Szintén 2018-ban került megrendezésre a British Museum szervezésében a Benin Dialogue Group, mely több intézményt átfogva tárgyalt a műtárgyak esetleges hazaszállításáról.

A nemzetközi kulturális intézményekre jellemző zavarodottság mellett ugyanakkor megkerülhetetlen tény, hogy a műkereskedelemben az elmúlt években megemelkedett a kereslet az afro-amerikai művészet iránt.

Ezzel szemben, Amerika legfontosabb múzeumaiban a kiállítások kevesebb, mint tíz százaléka mutat be afro-amerikai alkotásokat. Caira Moreira-Brown a Cultbytes szerkesztőjének kutatása mindössze tizenhárom afrikai-amerikai művészettörténészt számolt össze USA szerte.
„Az afrikai-amerikai műtárgypiac stabil növekedésével az ösztöndíjak bővítése elengedhetetlen lenne. Eljött az ideje, hogy napvilágra kerüljön egy olyan művészeti terület, amit eddig figyelmen kívül hagytunk. A műkereskedelem érdeklődése az afrikai-amerikai művészet iránt viszont fontos szempont amikor a közgyűjtemények műtárgy vásárlásról és kiállított alkotásokról döntenek.”


A Black Lives Matter mozgalom és a vele kéz a kézben járó revízió átfogalmazza az elmúlt két évszázad narratíváit, és önkritikára szólít. A történelem begyógyulatlan sebeinek kezelése a jelen generációinak feladata, ugyanakkor, természetes, hogy nehéz feladatnak érezzük a véleményalkotást. Habár a tanulás fárasztó és monoton tud lenni, fontos, hogy folyamatosan tájékozódjunk, figyeljünk és ne tartsunk az ismeretlentől. Az internet korában az információ dömping átszűrése nem egyszerű feladat, de sok platform megkönnyíti helyzetünket. A Netflix például külön Black Lives Matter válogatást készített, olyan kulcsfontosságú dokumentum filmekkel mint a 13th, az Amazonon pedig BLM kereséssel könyvek tucatjai elérhetők.
Lábjegyzet:
Elgin-márványok:
Az Elgin-márványok az athéni Akropolisz épületeinek azon márványból készült szobrai amelyeket 1801-1812 között Lord Elgin vásárolt meg a Görögországban uralkodó törököktől és ajándékozta a British Museumnak. A legértékesebb darabok a Parthenónról, az Erektheionról, az Athéna Niké-templomról és a Propülaiaról származnak. A műtárgyak sorsa továbbra is vita kérdése, Görögország a visszaszolgáltatásukért küzd.
Benin-Bronzok:
A Benin-Bronzok egy több mint ezer bronz dombor műből álló műtárgycsoport amelyek a mai Nigéria, egykori Benin Királyság palotáját díszítették. A legrégebbi darab a 13. századból származik. A kincseket 1897-ben brit erők rabolták el, felégetve és kifosztva Benin városát. Míg kétszáz darab a British Museum-hoz került, más múzeumok is vásároltak, így az alkotások ma Amerikában és Németországban is megtalálhatók.
Cikkünk alapjául az Artnews és az Artnewspaper írásai szolgáltak.