Az Egyesült Államok elnökei George Washington óta mindig is inspirálták a művészeket. Barack Obama elnöksége azonban úgy tűnik, minden korábbinál több művészi reflexiót eredményezett – mutat rá a Politico.
Az Obama megválasztásához és szárnyaló retorikájához fűzött magas várakozások több művészt is arra indítottak, hogy az amerikai ikonok sorába emeljék alakját. Ezeknek az ábrázolásoknak a sorában jelenik meg az Egyesült Államok 44. elnöke szakrális környezetben Beth Consetta Rubel Szent Obama című portréján vagy Michael D’Antuono még nagyobb vihart kiváltó, Obamát krisztusi pózban ábrázoló 2009-es festményén, illetve szekuláris ikonként Ron England pop art művész Lincoln és Obama vonásait egybeolvasztó, Abraham Obama című paneljén, valamint egy Mr. Brainwash néven alkotó Los Angeles-i street art művésznél Supermanként.
Az amerikai magazin elemzése rávilágít, hogy amilyen összetett maga az Obama-jelenség, annyira sokrétű annak tematizálása is a kortárs művészetekben. A leginkább kézenfekvő narratíva vele, mint az első fekete bőrű amerikai elnökkel kapcsolatban természetesen az ország rabszolgatartó múltjával való végleges szembenézés – annak ellenére, hogy kenyai bevándorló fiaként magának Obamának nem voltak rabszolga felmenői. De számtalan művészi kérdésfeltevésre van példa elnökségének politikai agendájával kapcsolatban is. Ryan Alexiev és Hank Willis színes gabonapehely-szemekből kirakott, Breakfast of Champion cínű Obama-portréja a marketingnek a politikai brandépítésben játszott szerepét firtatja. “Legyenek bár kritikaiak vagy felforgatók, giccsesek vagy kommentáló jellegűek, az Obama ihlette művészeti alkotások egyértelműen túlhaladták az elnökké válását ünneplő legendáriumot”, s a tematika bekerült az intézményesített művészet-támogatási programok keretei közé is – állapítja meg a Politico. Talán a legambíciózusabb projekt azonban, amelyet Obama elnökké választása és elnöki működése ihletett, Rob Pruitt New York-i művészé, aki a politikusról annak megválasztásától kezdve egészen második elnöki terminusának végéig minden nap fest róla egy portrét. Az első 2300 képet tavaly nyáron a Detroiti Kortárs Művészeti Múzeum mutatta be.
A cikkhez kapcsolódó képgalériát ITT böngészhetitek.