Egy költő 1603 körül választás elé kényszerült: retteghetett otthon a halált várva vagy választhatta az írást. Szerencsére Mr. William Shakespeare az utóbbi mellett döntött és megírta Lear Király című művét – miközben Angliában tombolt a pestis. Sir Isaac Newton – szintén karanténban – dolgozta ki gravitációs elméletét. Sokféle karantén és elszigeteltség létezhet: mentális, szociális, individuális, kollektív és fizikai – amit jelenleg is megélünk. Ilyenkor különösen jó olyan inspiráló történetekről olvasni, mint amilyenek a következők.
Victor Hugo megírta A nyomorultak című regényét
A francia író, Victor Hugo nem volt III. Napóleon rajongója – 1851-ben kitoloncolták Franciaországból, Belgiumból és Jersey-szigetéről. Ezeket a sorokat írta ezután: „A száműzetés nemcsak Franciaországtól választott el, elválasztott a Földtől is”. Ahelyett, hogy összeomlott volna, elköltözött Guernsey szigetére és egy olyan regényt írt, amely újra és újra felbukkan különböző feldolgozásokban.
Simon de Beauvoir megírta első színjátékát
1945-ben, a náci megszállás alatt Simon de Beauvoir megírta első és egyben egyetlen színjátékát, a Les Bouches Inutiles-t. A mű a burgundiak elleni ostrom alatt zajlik, középpontjában egy 14. századi család története áll.
Sir Isaac Newton megalkotta gravitációs elméletét
1665-ben a fiatal Isaac Newton a pestis járvány elől vidékre menekült, a család Woolsthorpe-nál lévő házába. Ez idő alatt volt ideje megfigyelni a fáról leeső almákat (ahogy a legenda tartja) és finomítani gravitációs elméletét, átírva a világegyetem törvényeit. Miután visszatért Cambridge-be, egyetemi professzorrá lépett elő.
Sigmund Freud megírta utolsó művét
Sigmund Freud 82 évesen, a rákkal és a nácikkal szemben sem hagyott fel az írással. A pszichoanalízis egyik alapítójaként Freud megnyitotta az utat egy olyan terápia felé, amely sok embernek segít megbirkózni az érzelmeivel jelenleg (pl. Szabad társulás). 1938-ban Ausztriából Londonba menekült, ahol élete utolsó évében befejezte An Outline of Psychoanalysis című művét. A könyv két évvel később, poszthumálisan jelent meg.
Frida Kahlo elkezdett festeni
273 nap. Nagyjából ennyi ideig töltött Frida Kahlo ágyban fekve, amikor hat éves korában járványos gyermekbénulással diagnosztizálták – és ez volt a kezdete a fizikai fájdalommal való egyedi kapcsolatának. Miután felépült a betegségből, egy buszbaleset következtében élete hátralévő részére ágyba kényszerült.
A gyógyulása alatt kezdett festeni, és a következő évben elkészítette első önarcképét:
A fájdalmai nagyon is valóságosak voltak, ez mégis csak egy szelete életének. Saját szavai alapján: „Minek nekem láb, ha a szárnyaimmal repülni tudok?”
Pablo Picasso megalkotta pár jelentős művét
Sokakkal ellentétben, akik elmenekültek Párizsból a náci megszállás alatt, Pablo Picasso maradt és állhatatosan festett tovább. Mikor a gestapó átkutatta stúdióját, a heves temperamentumáról is híres művész nem tett lakatott a szájára. Miután a tiszt talált egy fényképet Guernica1 című festményéről és megkérdezte tőle „Ezt te csináltad?”, Picasso így felelt: „Nem. Te csináltad.”
Bár a megszállás alatt nem állíthatott ki, Picasso bronzból készített munkákat, verseket írt és festett – ezeket később a háború sújtotta városok múzeumainak adományozta. Ilyen a Csendélet gitárral Varsóban.
A Beatles elkészítette egyetlen kollektív festményét
Images of a woman vagy másnéven The Tokyo Painting az egyetlen olyan festmény, amit a Beatles közösen festett egy karantén alatt – a japán hatóságok elzárták az együttest, miután halálos fenyegetést kaptak.
A képet 1989-ben vásárolta meg egy japán gyűjtő, majd 20 évig az ágya alatt tárolta, védve a páratartalomtól. Végül 2012-ben került aukcióra és 155.250 dollárért kelt el.
Dante megírta az Isteni színjáték-ot
Dantie Alighiera-t az 1300-as években politikai okokból kitiltották szeretett Firenzéjéből, élete hátralévő részét Olaszországban vándorolva töltötte. Az Isteni színjáték a 20 éves száműzetés reflexiójából született. Domnica Radulescu tudós úgy véli, a mű éppen azért lett ennyire kiemelkedő, mert érezhető Dante elszigeteltsége a mindennapi valóságtól.
„Árokművészet” az első világháborúban
A háború elviselhetetlen szörnyűségei ellenére is képesek voltak katonák gyönyörű dolgokat alkotni és kidíszíteni a lövészárkokat egyedi bútorokkal, virágoskertekkel.
Még több kép ide kattintva elérhető!
1 Pablo Picasso Guernica című festménye a háború vizuális metaforájává vált mára, megjelenítve a pusztítást, amit a németek okoztak Guernica városában
Az írás a Messy Nessy cikke alapján készült