A május elsején megrendezett Met Gála az egyik legexkluzívabb társasági és legsikeresebb adománygyűjtő rendezvény New Yorkban, a keleti part Oscar-jaként is szokták emlegetni. Viszont a sztárok által felvonultatott lenyűgöző ruhaköltemények, bámulatos sminkek és hajkoronák csupán a jéghegy csúcsát jelentik. Merüljünk hát mélyebbre és beszéljünk a Met Gála jelentőségéről és képzőművészeti hatásáról!
A Met Gála egy adománygyűjtés céljából megrendezett esemény, melynek 1946 óta minden év május első hétfőjén a New York-i Metropolitan Museum of Art öltözékekkel és jelmezekkel foglalkozó intézménye biztosít helyszínt. A gálát elsőként Eleanor Lambert rendezte meg 1995 óta pedig az amerikai Vogue főszerkesztője, Anna Wintour vezényletével valósul meg. A rendezvény nem csupán a múzeum divatorientált éves tárlatát nyitja meg, de minden évben az első vörös szőnyeges megjelenési lehetőségként is szolgál a hírességek számára, mely során általában 650-700 résztvevő gyűlik össze. A rendezvényből befolyó teljes pénzösszeget az említett intézmény kapja, ez tavaly 13,5 millió dollárt jelentett, de a minden évben egyre növekedő összeg idén sem fog csalódást okozni: a gála hivatalos adatai szerint idén egy jegy 30.000 dollárba, egy asztal pedig 275.000 dollárba került.
A 2017-es kiállítás 1983 óta az első, amely egy élő designer munkásságát dolgozza fel: Yves Saint Laurent után idén a japán divattervező, Rei Kavakubo kapott kiállítási lehetőséget. A tárlat összesen 150 összeállításból áll, 35 év munkásságát foglalja magában, és a tervezőnő 1969-ben életre hívott saját márkája, a Comme des Garçons köré összpontosul. Kavakubo tervezési stílusa egyszerre merész, radikális és gyönyörű, amely tulajdonságokat az újdonság és extrémitás iránti szenvedélye és elkötelezettsége tart össze. A bemutatott kollekciók más-más stílusban, de ugyanazon irányelv szerint készültek: visszafogott és abszurd, halvány és rikító, nőies és vagány kompozíciók ritmikus váltakozásai figyelhetőek meg a Kavakubo tervezte öltözékeken, melyek nem vetik meg a szokatlan, sokszor groteszk formavilágot sem.
„Sok designernek az a célja, hogy a nőket szebbé tegye. Úgy tűnik, Kavakubónak az a célja, hogy a nők figyelemfelkeltőek legyenek.”[1]– írta Matthew Schneier, a New York Times újságírója a kiállítás kapcsán.
Andrew Bolton, a kiállítás kurátora szerint kevés olyan divattervező él a világon, akinek munkái kiállítási anyagként szolgálhatnának. Ő a referenciák és történeti narratívák elhagyásával egy olyan kiállításrendezési stratégiát választott, amely olyan ellentétpárokra épít, mint a jelenlét és a hiány, a divat és az antidivat, az akkor és a most, bemutatva ezzel azt, hogy Kavakubo alkotásait a felsoroltak közül egyszerre lehet mindkét kategóriába vagy egyikbe sem besorolni. Ebből eredeztethető a kiállítás alcíme is: Art of the In-Between (A köztes állapot művészete). A kiállítási enteriőr alapjául Kavakubo saját tervei és makettjei szolgáltak, melyek életnagyságú prototípusa tokiói raktárában található.
„A leginkább az inspirál benne, hogy a testnek és a ruhának nincsenek határai. Én ezt értékeltem elsőként” – mondta Bolton.[2]
Az est témáját, illetve a gálán felvonuló hírességek megjelenését a hagyományhoz híven idén is a divatkiállítás témája és hangulata befolyásolta. Az est egyik hivatalos házigazdája és a Vogue legújabb címlaplánya, Katy Perry „két lábon járó műalkotásoknak”[3] nevezte a ruhákat. Ez a hozzáállás nem csak az ő, de számos más sztár öltözékét is inspirálta: sokan voltak, akik Comme des Garçons ruhába bújtak, mások pedig Kavakubo kísérletező stílusára hajazó, más tervezők alkotásait hordták. A jelenleg 74 éves divattervező saját bevallása szerint nem kíván a közeljövőben megálljt parancsolni a munkának, sőt, rendíthetetlenül kutatja az újdonság lehetőségeit, amit újabb és újabb öltözékek formájában csodálhatunk a jövőben is.
„Az újdonság nem feltétlenül jelent szépséget az emberek szemében. Az újdonság végeredménye a szépség. A tény, hogy valami újat hozol létre, amivel megmozgatod az embereket, a szépség maga.”[4] – Rei Kavakubo
Untsch Kata
[1] „Many designers work with the goal of making women look good. Ms. Kawakubo seems to work with the goal of making women look again.”
[2] “What’s inspiring is that for her, the body and the dress body have no limits,” Mr. Bolton said. “That’s what I grew to really appreciate.”
[3] “These clothes, honestly, are walking pieces of art”
[4] “Doing something new doesn’t necessarily have to be beautiful in the eyes of the people who look at it,” she said. “The result of doing something new is beautiful. The fact of doing something new and people being moved by it is what’s beautiful.”