Elhunyt Mladen Stilinović (1947-2016) a horvát konceptuális művészet egyik meghatározó alakja. Stilinović szerteágazó munkásságában az ideológiai jeleket és azok társadalmi vonatkozásait vizsgálta. A hetvenes évek óta a legkülönfélébb médiumokon keresztül próbál választ adni olyan kérdésekre, mint hogy megfoszthatók-e a szimbólumok, színek, szlogenek politikai és művészeti kontextusuktól vagy miként helyezhetők át másikba. Művei az irónia, a
Gerhard Richter, Anselm Kiefer, Arnulf Rainer, Georg Baselitz, Alex Katz és Maria Lassnig: mások mellett az ő neveikkel csábít a bécsi Albertina múzeum kortárs kollekciójából összeállított idei válogatás (Albertina Contemporary, 2016. 07.13.-2017. március 19.). A hírnevét elsősorban több száz éves múltra visszatekintő grafikai gyűjteményével megalapozó, de a fotóművészet és a kortárs festészet mellett is
Direkt van ilyen idegesítő neve. Pont nem azt jelenti, amit szó szerint mond, hiszen mindenki számára egyértelmű, aki egy kicsit is utánanézett: nem azért posztinternet art, mert túl van az interneten, hanem mert éppen benne van. A kellős közepén. A név végére oda kell képzelni a láthatatlan iróniaindexet, egy kacsintós szmájlit. Ez a digitális szarkazmus
Interjú Einspach Gáborral Az Art+Text Budapest az elmúlt két évben jelentkezett kiállításokkal, komoly szakmai programokkal egy olyan világban, ahol nehéz újat mutatni. A galéria a még kevésbé ismert művészek bemutatása mellett az alkotások kontextusba helyezését is fontosnak tartja, elméleti szövegekkel, művészek párhuzamba állításával segíti az adott korszak, művész, stílus megismerését. Einspach Gábort kérdeztük az új
Alex Gardner alkotásai egyszerre sugallják a merev komponáltságot, és a mozgás expresszív, gesztusszerű voltát is. Az alakokat sivár környezetben, legtöbbször az élénk, ugyanakkor hideg felület előtt található geometrikus alakzatok, formák közé helyezi el. Ritkán jelentkeznek nála növényi motívumok is, ezek valamennyire oldottabb formákat alkotnak, mint az emberi alakok. Személytelen figurákat ábrázol, megfosztja őket identitásuktól azáltal,
Idén 55. alkalommal rendezték meg Milánóban a Salone Internationale del Mobilét. Ha hinni lehet a Neue Zürcher Zeitung beszámolójának, a nagy nevű nemzetközi bútorszalon felhozatala nem maradt el a várakozásoktól. A designvásár új márkákkal és számos újragondolt klasszikussal várta a látogatókat – írja a svájci világlap tudósítója, nem rejtve véka alá, hogy nagyon is
© A művész engedélyével írta: Sárvári Zita Erős a kísértés, hogy a fiatal, Amszterdamban élő képzőművész, Ulbert Ádám művészeti praxisával párhuzamba állítsuk az anyagtalan világ anyagi leképezésével kísérletező művészeti irányzatot, a poszt-internet artot, de a képlet nem ilyen egyszerű. Ulbert is előszerettel alkalmaz digitális technológiát egyes művei létrehozásakor, és reflektál a digitális materializmusra, de nem szűkíti
Henry Codax at Martos Gallery (2012). Photo: courtesy of Martos Gallery. Írta: Tamás Sándor Soma Az Artnet nemrég megjelent cikke egy új gyűjtőgeneráció szokásait veszi számba. Az elkövetkezendő pár évben hatalmas összegek, dollártízmilliárdok cserélnek gazdát. Ennek a vagyonnak nagy része öröklés útján kerül új kézbe, az örökösök jelentős hányada olyan fiatal felnőtt lesz, aki 1980 és 2000
Interjú Deák Erikával Deák Erika a magyarországi kortárs műkereskedelem meghatározó szereplője nemrég nyitott galériát Münchenben. Az Erika Deak Contemporary Munich elnevezésű intézmény egyelőre egy kísérleti kiállítótér, először Szűcs Attilát mutatta be a közönségnek, majd Nemes Márton és Bak Imre művei is láthatóak lesznek a Bajor fővárosban. Az interjút Tamás Sándor Soma készítette A Deák Erika Galéria programjában kezdetektől
