Az idei New York Frieze legjobbjai

Blog » Az idei New York Frieze legjobbjai

Több mint 200 galéria vesz részt a Frieze online művészeti vásáron, amely május 15-ig látogatható a közönség számára.

Az Artsy összegyűjtötte kedvenceit a New York-i galériák közül. 

Richard Saltoun 

Olga de Amaral, Jagoda Buić, Shelagh Wakely, Peter Collingwood, Gustavo Pérez Monzón, Bice Lazzari, és Ulay munkái

Olga de Amaral – Riscos y oro 2 [Crags and gold 2], 1985

A „Wall Hangings” – egy úttörő textilkiállítás a Modern Művészeti Múzeumban – 50. évfordulójának tiszteletére válogatta műveit a Richard Saltoun Galéria. Megjelenik Olga de Amaral Riscos y Oro 2 [Crags and Gold 2] című alkotása, amely egy monumentális, a padlótól a plafonig terjedő aranyozott függöny, de láthatjuk Jagoda Buić és Peter Collingwood műveit is. Az egymástól eltérő munkák a médium végtelen lehetőségeit és sokféleségét kívánják reprezentálni.

„Christo és Jeanne-Claude (Christo), szülőföldjük tradicionális tájait a szövött szálon keresztül jelenítik meg” – ​​mondta Niamh Coghlan a galéria értékesítési igazgatója. Szokatlan anyagok, köztük a lószőr, a szizál, arany levél és fémszál erősítik ezen művek misztikáját. Szerda délutánra a galéria de Amaral, Gustavo Pérez Monzón, Bice Lazzari és Buić alkotásait eladta az Egyesült Államok magángyűjteményeinek.

Hauser & Wirth

Lorna Simpson, Larry Bell, Anj Smith, Paul McCarthy, Mika Rottenberg, Rita Ackermann, Nicolas Party, Henry Taylor, Simone Leigh, Jenny Holzer, George Condo, Rashid Johnson, Mary Heilmann, Tasekada Matsutani, Bharti Kher, Avery Singer, Matthew Day Jackson, Luchita Hurtado, Phyllida Barlow, Jakub Julian Ziolkowski és Stefan Brugemann munkái

George Condo – Distanced Figures 3, 2020

A Frieze View Room szerdai megnyitása után három órával a Hauser & Wirth már majdnem 5 millió dollár eladást jelentett be. George Condo Distanced Figures 3, a művész aláírás utáni kubista stílusú képe, egyedül 2 millió dollárért lett eladva. Condo a COVID-19 miatt elszigetelten készítette művet, ám az, mint láthatjuk, hamar meghozta gyümölcsét és felveti a kérdést: Mi történt a Distanced Figures 1 és 2-vel? 

„Ez egy különleges alkalom, hogy a nézőt a művész saját, privát világába invitálhatjuk – és ez csak ebben a digitális formában megvalósítható”. – mondta Marc Payot. 

Bank

Oliver Herring munkái

Oliver Herring – Taylor, 2018

Oliver Herring élénk, laza vázlatú, színes ceruzával készített portréinak szereplői meztelen férfiak, akik hol függönyökbe vannak csavarva, máshol virágágyásban fekszenek vagy számos más romantikus, színes háttér előtt helyezkednek el. 
Hogy kortárs művet láthatunk, csak néha árulja el egy-egy kézben lapuló telefon vagy rubik kocka. „Herring munkafolyamata sokáig tart, mialatt jobban megismeri modelljei érzékenységét, sajátosságait és fantáziáit.” – árulta el a galéria. A művészet így eszközzé is válik mások gyors megismeréséhez.

Cavalo

Marina Weffort munkái

Marina Weffort – Untitled (Tecidos Series), 2019

Marina Weffort szokatlan munkafolyamata magában foglalja a szálak eltávolítását a pasztell árnyalatú, szorosan kötött fonalak közül. Az eredmények finom textíliák, amelyekben a könnyedség és a negatív terek dominálnak. Weffort egy hüvelyk távolságra helyezi alkotásait a faltól, hogy azok a levegőben fodrozódjanak, de megőrizzék eredeti alakjukat is – a legtöbb téglalap alakú, rácsokkal vagy háromszögekkel ellátott szegélyekkel rendelkezik.
A művek Agnes Martin csendes, meditációs kompozícióit idézik fel. 
A galériamenedzser, Anita Pastonesi Weffort textiltermékeit „monokrómként” írta le, ihletőik a művész szülőhazájának, Brazíliának tájai.

„Minden mű reagál a külső környezetre. A világítás, a szél, az árnyékok és a visszatükrözés jelentősen megváltoztatja a darabokat a végső bemutatásban, és ezeknek a tényezőknek a kölcsönhatása lesz a fő téma” – tette hozzá Pastonesi. 

Donald Ellis Gallery

„Ledger rajzok”

Anonymus Southern Cheyenne or Arapaho Artist – Pictorial Muslin, 1870-90

A Donald Ellis Galéria 19. századból származó műveket mutat be, a „Ledger rajzokat”. Ezek segítettek a Lakota, a Crow, az Arapaho és a Cheyenne törzsek embereinek a történelem megőrzésében, mivel nem volt írott nyelvük. 
„A Ledger rajzok” az ország őslakos történelmének fontos fejezetét írják le, őslakos nézőpontból” – mondta Donald Ellis, aki a rajzokat 5500 és 250 000 dollár között értékesíti.
A papír a törzsek számára csak a 19. században vált elérhetővé, kereskedelem útján. 

„Ezek a rendkívüli műalkotások olyan őszintén ragadják meg a jeleneteket, amelyhez hasonlóval nem találkoztam még.” – mondta Ellis. „Meg szerettem volna adni nekik azt a tiszteletet, amit megérdemelnek – ezért szerettem volna, ha a közönség megismerkedik velük.” A galéria minden eladás 20%-át az Amerikai Indián Egészségügyi Központnak, a NYC COVID-19 Sürgősségi Segítségnyújtási Alapnak vagy a City Meals on Wheels non-profit szervezetnek adományozza – a vásárló kívánságától függően. 

Marc Straus 

Rona Pondick munkái

Rona Pondick – Milk Milk, 1992-93

Rona Pondick szobrai humorral és egy nagy adag groteszkkel vizsgálják a nőiesség fogalmát. Pondick esztétikája és témái alapján Louise Bourgeois-hoz, Eva Hesse-hez és Sarah Lucas-hoz kapcsolható – neve mégsem olyan ismert a gyűjtők körében. 

„Reméljük, hogy ezen sikerül javítanunk.” – nyilatkozta Marc Straus, aki 10 000 és 20 000 dollár között értékesíti az alkotásokat, de egy nagyobb installáció 100 000 és 250 000 dollár között mozog. Mielőtt Straus kiállította munkáit, Pondick a Sonnabend Galériával (amely nem vett részt művészeti vásárokon) és a Thaddaeus Ropac Galériával dolgozott együtt. Pondick művei ritkán kerülnek árverésre, és évekig eltarthat, míg egy új munkán dolgozik. Maga Straus azonban három évtizeden keresztül támogatta Pondickot – első nagy művét, a Little Bathers (1990) című installációt is ő vásárolta meg. „Azóta jó barátok vagyunk” – mondta a galerista. 

Dastan’s Basement 

Iman Raad munkái

Iman Raad – Untitled, 2020

Iman Raad merész, feltűnő festményeiről híres, melyeken legtöbbször virágok, gyümölcsök és állatok jelennek meg. Sheida Ellini, a galéria képviselője elmondta, hogy míg Raad érdeklődik a digitálisan hibás képek iránt (digital glitch imagery), az iráni születésű, New York-i székhelyű művész azt akarja, hogy „teljesen hiteles és hűséges maradjon örökségéhez és hátteréhez.” 

Szólj hozzá!