Etentuk Inemesit

Fenyvesi Áron: Bernáth Dániel-Organimetry

Hogyan máshogy is kezdhetném Bernáth Dániel kiállításának a megnyitóját, mint, hogy a bajszom alatt elmorgom itt a plénum előtt bevezetésképpen, hogy: „Hát, ez a képek még mindig görbék…” De rögtön hozzá is kell tegyem persze, hogy már másképp látom görbének ezeket a képeket mint Bernáth Dániel előző kiállításán. Igen, valahogy kifejezetten tisztábban, majdhogynem éteribben görbék.

6 művész, aki újragondolta a textil fogalmát

Az egyik legrégebbi manuális technológia a fonás, amit mintegy 27000 évvel ezelőtt fejlesztett ki az ember. A textilművészet (ami magában foglalja például a fonás mellett a hímzést, a kárpitszövést és a gobelint) az elmúlt évszázadban jelentős átalakuláson, addig nem tapasztalt fejlődésen ment keresztül. A textil és a művészet határán mozgó alkotások megszaporodtak, ezzel rákérdezve a

Harper’s Bazaar & Katharina Grosse

A művészet és a divat világának összeérésére számos kanonizált példát ismerünk. Elég csak Piet Mondrian Yves Saint Laurent divatházára gyakorolt hatására, Daniel Buren Louis Vuittonnal folytatott kooperációjára, a David Lynch által fotózott Christian Louboutin kampányra vagy akár Zaha Hadid Chanel Pavilonjára gondolnunk. A neves divatbirodalmak időről időre a képzőművészethez fordulnak inspirációért, hogy kollekcióikat számukra mérvadó

Természet a művészetben

Henri Rousseau: Le lion, ayant faim, se jette sur @ Fondation Beyeler A növényvilág szimbólumai a művészet történetében mindig valamilyen mondanivalót közvetítve jelentek meg. Míg az olyan festők, mint Hieronymus Bosch, a bűn és az erény párharcának színtereként jelenítik meg a természetet, addig a 19. századi ipari forradalom után vad, fékezhetetlen, megszelídíthetetlen asszociációkkal bírt. Példa

What is the future of art?

Douglas Coupland kanadai képzőművész, világhírű prózaíró, kulturális teoretikus What is the future of art? című cikkében kérdéseket vet fel a művészet jövőjével kapcsolatban, de sci-fi íróként tudja, hogy önmaga nem adhatja meg a válaszokat. Jelenünket egy fontos, mindenkit érintő dilemma jellemzi: soha nem volt még ilyen nehéz egyedinek lenni vagy egyáltalán meghatározni magunkat egy közösség

A festészet hely(zet)e – Katharina Grosse

A festészet és az absztrakció helyzete a médiával átszőtt mai korban. Street artba oltott informel, érzéki színekkel lebonyolított anarchista térfoglalás. Gondolatok a német középgeneráció szárnyaló sztárja, Katharina Grosse művészetéről. „The border is an invitation” – a határ meghívás/felhívás. Ez a mondat olvasható a Katharina Grosse életművét bemutató monográfiában a Wunderblock (2013) című alkotás mellett. A

Mladen Stilinović

Elhunyt Mladen Stilinović (1947-2016) a horvát konceptuális művészet egyik meghatározó alakja. Stilinović szerteágazó munkásságában az ideológiai jeleket és azok társadalmi vonatkozásait vizsgálta. A hetvenes évek óta a legkülönfélébb médiumokon keresztül próbál választ adni olyan kérdésekre, mint hogy megfoszthatók-e a szimbólumok, színek, szlogenek politikai és művészeti kontextusuktól vagy miként helyezhetők át másikba. Művei az irónia, a

A posztinternet művészetről

Direkt van ilyen idegesítő neve. Pont nem azt jelenti, amit szó szerint mond, hiszen mindenki számára egyértelmű, aki egy kicsit is utánanézett: nem azért posztinternet art, mert túl van az interneten, hanem mert éppen benne van. A kellős közepén. A név végére oda kell képzelni a láthatatlan iróniaindexet, egy kacsintós szmájlit. Ez a digitális szarkazmus

“Nagyon tapasztalt és felkészült gyűjtők vannak ma már Magyarországon, szerencsére egyre többen, ugyanakkor van egy generáció, amely nagyon igényelné, hogy edukálják”- Interjú Einspach Gáborral

Interjú Einspach Gáborral Az Art+Text Budapest az elmúlt két évben jelentkezett kiállításokkal, komoly szakmai programokkal egy olyan világban, ahol nehéz újat mutatni. A galéria a még kevésbé ismert művészek bemutatása mellett az alkotások kontextusba helyezését is fontosnak tartja, elméleti szövegekkel, művészek párhuzamba állításával segíti az adott korszak, művész, stílus megismerését. Einspach Gábort kérdeztük az új

Alex Gardner

Alex Gardner alkotásai egyszerre sugallják a merev komponáltságot, és a mozgás expresszív, gesztusszerű voltát is. Az alakokat sivár környezetben, legtöbbször az élénk, ugyanakkor hideg felület előtt található geometrikus alakzatok, formák közé helyezi el. Ritkán jelentkeznek nála növényi motívumok is, ezek valamennyire oldottabb formákat alkotnak, mint az emberi alakok. Személytelen figurákat ábrázol, megfosztja őket identitásuktól azáltal,