2017 legfontosabb művészeti mozzanatai

Blog » 2017 legfontosabb művészeti mozzanatai

Megrendezésre került az 56. Velencei Biennálé

Phyllida Barlow – “folly” @ British Pavilion I ©Phyllida Barlow + Hauser & Wirth

A Velencei Biennálét egyértelműen nevezhetjük a művészeti világ olimpiájának: az országokat képviselő pavilonok a stadionok, ahol a különböző nemzetek felvonultatják legtehetségesebb művészeiket. Az 1895 óta kétévente megrendezésre kerülő esemény a kortárs művészet egyik legfontosabb megjelenési platformja, mely alól az idei rendezvény sem volt kivétel. Az egyik legnépszerűbb installációként bátran kijelölhetjük Phyllida Barlow színpompás és monumentális „folly” című munkáját, melyet hatalmas várakozás övezett, mivel az alkotás a 73 éves művésznő fenomenális karrierjének reneszánszaként is értelmezhető.

Damien Hirst – “Treasures from the Wreck of the Unbelievable” at Palazzo Grassi/Punta della Dogana

A másik legfelkapottabb installáció Damien Hirst munkája volt, aki ’Treasures from the wreck of the unvelievable’ című munkáját állította ki a Palazzo Grassi és a Punta della Dogana közti térben. A komplex sorozat egy hatalmas, ’Unbelievable’ névre keresztelt hajó ősi roncsainak történetét mutatja be úgy, hogy értékes rakományát művészeti kontextusba helyezi. A kollekció legmonumentálisabb darabja a Demon with a bown című, 18 méter magas kolosszus volt, melyet a Biennálé látogatói legtöbbször publikáltak az Instagram felületén.

Carolee Schneemann kapta az Arany Oroszlán díjat

Carolee Schneemann. ©Patrick McMullan.

A Velencei Biennálé első napján tartott ceremónián vehette át a teljes életművért járó elismerést Carolee Schneemann. Az 1960-as évek feminista performansz művészetének egyik legfontosabb előfutára a mai napig aktív, a MoMA PS1 kiállítóterében októberben nyílt kiállítása ’Kinetic Painting’ címmel. Ez volt Schneemann első átfogó életműkiállítása, mely 60 éves karrierjét alaposabban feldolgozta. A MoMA kiállítótere több, mint háromszáz munkát mutatott be, melyek közt szerepeltek ritkán látott, félig absztrakt festmények az 1950-es évekből, fluxus-által inspirált kollaborációk az 1960-as évekből – úgy, mint a Meat Joy című 1964-es ikonikus munkája – de a 2000-es évek média művészeti alkotásai is alapos bemutatásra kerültek.

„Schneemann nem csak a művészet definícióját, de a test, a szexualitás és a nemek kérdésében is megváltoztatta annak értelmezését” – nyilatkozta a Biennálé tanácsa.

Charlotte Olympia x Zaha Hadid

Charlotte Olympia x Zaha Hadid accessories © Dezeen

A Charlotte Olympia divatmárka november közepén piacra dobta a tavaly tavasszal elhunyt Zaha Hadid építésszel előkészített kollaborációjának gyümölcseit. A cégalapító, Charlotte Dellal 2015-ben ismerte meg Hadidot, akivel különleges, luxus kiegészítők tervezésébe kezdett. Miután az építész 65 éves korában elhunyt, a Charlotte Olympia Hadid saját márkájával, a Zaha Hadid Design-nal folytatta a megkezdett kollaborációt és idén piacra is dobták a borítéktáskából és magassarkú cipőből álló kollekciót.

Megnyílt a marrakeshi Yves Saint Laurent múzeum

Museum facade. © Fondation Jardin Majorelle Marrakech/Nicolas Mathéus.

A francia divattervező életművét bemutató Musée Yves Saint Laurent Marrakech (mYSLm) 2017 október 19-én nyitotta meg kapuit a nagyközönségnek. Az új intézmény a Pierre Bergé alapítvány bázisaként funkcionál, azaz a divat nagymesterének legfontosabb alkotásainak ad otthont: szám szerint 5.000 ruhadarabot, 15.000 haute couture kiegészítőt, valamint több ezer vázlatot és válogatott tárgyat őriz. A négyezer négyzetméteres komplexum – melyet a Studio KO francia építésziroda tervezett – nem csak egy négyszáz négyzetméteres állandó kiállítóteret, de egy százötven négyzetméteres időszakos bemutatóteret, egy százharminc férőhelyes auditóriumot, egy könyvesboltot, egy teraszi éttermet és egy 5.000 könyvet tartalmazó kutatóközpontot is magába foglal. Az épület külső megjelenését a vörös tégla textúrája határozza meg, míg az enteriőr egy luxus haute couture dzseki anyagára emlékeztet: átlátható, bársonyos és végtelenül elegáns hangulatot közvetít.

Leonardo da Vinci a Christie’s legújabb sztárja

Leonardo Da Vinci’s ‘Salvator Mundi’ during an auction preview at Christie’s in Hong Kong, China, 13 October 2017. © Christie’s

Leonardo da Vinci Salvator Mundi című festménye – melyet a ’21. század legnagyobb felfedezéseként’ tartja számon a művészet világa – összesen 450 millió dollárért kelt el a Christie’s new york-i aukcióján, ezzel megdöntve a világ legdrágább műalkotásának rekordját. A Jézust ábrázoló festményt XII. Lajos francia király rendelte a reneszánsz nagymestertől több, mint 500 évvel ezelőtt. Az árverést Jussi Plykkänen vezette, aki egészen húsz percig pörgette a licitet mindaddig, amíg egy telefonos vevő által felkínált 400 millió dolláros ajánlatnál meg nem állt a folyamat. A Salvator Mundi olyan nyilvános aukciókon értékesített, rekord összegű műalkotásokat tudhat maga mögött, mint Pablo Picasso 179,4 millió dolláros Women of Algiers (Version O) című munkája vagy Amedeo Modigliani 170,4 millió dollárt érő Reclining Nude című 1917-18-as festménye.

Elkészült a Billund-i LEGO ház

Lego House, Billund © Bjarke Ingels Group

Fantáziáltatok már arról, milyen lehet egy igazi LEGO házban lenni? Négy év után a Bjarke Ingels-féle LEGO-ház végre a nagyközönség számára is elérhető lett! Nem meglepő, hogy az épületet a dániai Billund városában emelték, mivel eredetileg innen származik a híres építőjáték.  Az intézmény szeptember 28-án nyitotta meg kapuit és azóta családi látogatóközpontként funkcionál, ahol minden korosztálynak garantált szórakozást kínálnak.

„Több éve álmodozom arról, hogy egy olyan helyet hozzak létre, ahol a látogatóknak igazi LEGO élményben lehet részük” – mondta designboom-nak adott interjújában Kjeld Kirk Kristiansen, a LEGO tulajdonosa.

A Bjarke Ingels csoport által tervezett épület 21 egymásra halmozott fehér egységből áll, aminek tetején egy klasszikus 2×4-es LEGO kocka ékeskedik.  A 12.000 négyzetméteres komplexum kül- és beltéri szórakozásnak egyaránt helyet kínál, összesen 25 millió LEGO darab található benne. Az épület számos ’felfedezendő zónát”, két kiállítóteret és négy színkódokkal ellátott játszóteret foglal magában, melyek a különböző kreatív tanulási módszereket szimbolizálnak – a piros a kreatív, a kék a kognitív, a zöld a szociális, a sárga pedig az érzelmi képességeket kívánják stimulálni.

David Hockney, az év egyik sztárja

David Hockney @ his Tate Britain show, 2017

David Hockney 80. születésnapjára saját galériát kapott szülővárosában, Bradford-ban. A David Hockney Galéria július 7-án nyitotta meg kapuit a Cartwright Hall-ban, ami korábban a Bradford Múzeum 19-20. századi brit művészeti gyűjteményének adott helyet. Bradford mellett London is különleges meglepetéssel készült a képzőművész születésnapjára: a Tate Britain nagyszabású retrospektív kiállítást rendezett a galéria nyitása előtt, ezzel tisztelegve a pop-art egyik legmeghatározóbb, ma is élő alakja előtt. A tárlat közel fél millió látogatót vonzott, ezzel megdöntve Damien Hirst 2012-es Tate Modern-ben tartott kiállításának népszerűségét. A tárlat a brit bemutató után a párizsi Pompidou központba utazott, majd novemberben a new york-i Met-ben került bemutatásra.

David Hockney’s iPad art

David Hockey-t a ma élő egyik legismertebb képzőművészként tartjuk számon, aki nyolcvan évesen is igyekszik kiterjeszteni a technikához és médiumához való hozzáállását. 2013-ben művészeti praxisának legújabb fázisaként kerültek napvilágra iPad-del készített alkotásai, melyeket először a san franciscói De Young Múzeumban láthatott a közönség. A digitális technikával való kísérletezés hatására ezután olyan munkákon kezdett dolgozni, melyek radikális perspektívákat és szokatlan formájú vásznakat vesznek alapul.

Ai Weiwei legújabb projektje

Ai Weiwei’s Good Fences Make Good Neighbors art project in Washington Square Park. Photograph: JasonWyche (Public Art Fund)

A kínai származású kortárs installációművésztől nem állnak messze a provokatív, szókimondó műalkotások, minden évben létrehoz jó pár olyan munkát, melyek az aktuálpolitikára és kortárs társadalmi szituációkra reflektálnak. Ez idén sem történt másképp: legnagyobb köztéri projektje – melynek címe ’Good Fences Make Good Neighbors’ – New York városát vette célba, ahol háromszáz különböző installáció segítségével ábrázolta a migráns-kérdést. Az alkotásokkal a művész az amerikai-mexikói határnál lévő kerítés mizériájára és a szigorított migrációs törvénykezésekre reflektált. Ai Weiwei a migránsok kérdéskörével már tavaly is foglalkozott: miután a berlini Konzerthaus épületének oszlopait 14.000 mentőmellénnyel borította be, hogy felhívja a figyelmet többek közt a görög Leszbosz szigetére érkező menekült áradatra, leforgatta Human Flow című dokumentumfilmjét is – amely a Velencei Film Fesztiválon debütált, majd Oscar-díjra jegyezték elő a legjobb dokumentumfilm kategóriában.

Megszületett a Fearless girl

Fearless Girl @ Wall Street, New York City

A március 8-án, azaz nemzetközi nőnapon emelt, azóta ikonikussá vált köztéri szobrot Tali Gumbiner és Lizzie Wilson, azaz a McCann reklámügynökség fiatal kreatív csapata készítette. A bátor és büszke testhelyzetben ábrázolt kislány bronzszobrát a Wall Street már meglévő bikájával szemben helyezték el, így egészítve ki a szobor eredeti üzenetét, amely az, hogy a cégek a jelenleginél több női munkaerőt helyezzenek vezetői munkakörökbe. A Fearless girl szobor majdnem azonnal világszenzáció lett, melyet a nagyközönség Instagram megjelenései mellett a szakmai zsűri is elismert: a Cannes Lion International Festival of Creativity összesen négy Nagydíjjal is jutalmazta a Wall Street legújabb köztéri szobrát.

A zsűri egyik tagja, Wendy Clark – azaz a DDB North America vezérigazgatója – szerint a Cannes-i bizottság egy „friss, bátor, hatásos, inspiráló és maradandó munkát” keresett, amit a Fearless Girl maximálisan be is teljesített. „Szerettük volna, ha a kiválasztott munka ténylegesen megváltoztat és kihívás elé állít egy fontos kérdést és valami olyat produkál, amit nem lehet nem észrevenni.”

 

Untsch Kata válogatása